Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A gazdáknak és hobbikertészeknek egyaránt készen kell állniuk a problémára. A hőség elleni felkészülés pedig a kedvező talajélet és a kiváló vízmegtartó-képesség biztosításánál kezdődik. Ebbe beletartozik az alapos talajművelés (pl. a föld alapos és mély átforgatásával az összetömörödött talaj is elkerülhető), a pihentetés (vetésforgó alkalmazásával), a körültekintő öntözés (korszerű vízgazdálkodás) és a kiegyensúlyozott talajösszetétel támogatása.
A talajszerkezet javítása a benne található mikrobiológiai folyamatok támogatásával lehetséges igazán, ezzel pedig szorosan összefüggnek locsolási szokásaink is.

A gyakori locsolás egyik következménye lehet a talajszerkezet leromlása. A túl nagy intenzitással és magas vízadagokkal végzett öntözés, különösen fedetlen talajokon, azok szerkezetének rombolásával jár. A talaj eliszapolódik, száradás után pedig cserepesedik. Ezzel gyakran jár együtt még a homokos talajokon is a felszín víztaszító jellege, ami részben ebből a szerkezet károsodásból fakad, de az öntözővíz magas sótartalma is elősegítheti. A következő eső vagy öntözés esetén a víz elfolyik, nem jut a talaj mélyebb rétegeibe. Az öntözővízbe adagolt probiotikum önmagában már nem lesz képes a jó talajszerkezetet létrehozni, arra talajművelés hivatott, azonban a felső szint víztaszító jellegét képes orvosolni a fermentumban megtalálható biodetergensek révén- figyelmeztetett Dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi docens.

Tapasztalata szerint a csapadékszegény időszakban még a légköri aszály is súlyos károkat okozhat, mely ellen csak egy fejlett gyökérzettel rendelkező növény képes védekezni:

Nagy melegben, csapadékszegény időszakhoz társulhat egy további csapás, az alacsony levegő páratartalom! Ez olykor még az öntözött területeken is sanyargatja a növényeket, mivel nem képesek annyi vizet felvenni, amennyit a hőség és a száraz levegő miatt párologtatva elveszítenek. Ilyenkor a megfelelő fejlettségű gyökérzet akkor is életmentő lehet, ha vízben áll a növény.

Egy aszálytűrő növényhez a szerteágazó, erős és ami a legfontosabb: mélyre nyúló gyökérzet a kulcs, így a növény a talaj azon rétegeiben is eléri a vizet, ahol az aszály már kevésbé érezteti a hatását. Ezen kívül ellen kell állnia a hőséggel járó UV stressznek is. Erre viszont ösztönöznünk kell, melyre részben szintén a probiotikumok alkalmazása a megoldás.

A nagy hőséggel és szárazsággal gyakran jelentkezik a felhőtlen ég, alacsony páratartalommal, ami az UV sugárzást akadálytalanul átengedi. Számos kultúrában szükség van az árnyékolásra, különben a levelek, gyümölcsök perzselődhetnek. Az UV stressz ellen némi támogatást nyújthatnak a probiotikumok fermentumában levő antioxidánsok, ugyanis az UV fő károsító hatása intenzív oxidációs folyamatokban jelentkezik a növények szöveteiben, sejtjeiben.

A tavasz Magyarországon idén jóval csapadékosabb volt a megszokottnál: a csapadék mennyisége 161,9 mm volt, ami jelentősen több, mint a 30 éves átlag (139,1 mm). Részben ezért a szakemberek nem számítanak olyan súlyos aszály okozta kárra, mint tavaly. A kedvező jóslat nem teljesen érvényes viszont az ország egészére nézve: ahogy arra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentése felhívta a figyelmet, az Alföld több pontja már májusban megérezte az aszály kedvezőtlen hatásait, a legszárazabb részek továbbra is itt vannak, az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint is. Mindenesetre sosem árt időben felkészülni a szárazabb, csapadékmentesebb napokra, mint amilyenek a mostaniak is!