Végéhez ért a CONIN Projekt, amelynek főhőse és emblémája a Sajó-menti Conin figurája lett 2017 szeptemberében. A magyar Észak-Keleti Átjáró Egyesület és a szlovák OZ Medza közös pályázata (amelynek angol nyelvű címéből született a projektnév, és abból a képzeletbeli „képregényhős” karaktere) 2018 decemberéig tart, de sok minden megmarad belőle – remélhetőleg például a borsodi civilek és a rozsnyói bányászati múzeumi szakemberek most kialakult barátsága és együttműködése. Amit az elmúlt másfél év során lezajlott kirándulások, tanulmányi utak, workshopok, valamint együtt lebonyolított rendezvények, szerkesztett kiadványok alapoztak meg. És az is, hogy a miskolciak megmászhatták az itteni Avasnál jóval magasabb ottani Pozsáló csúcsát, vagy hogy a szlovákok megismerkedhettek „Miskolc sportjával” a kamával.
Összességében azonban mindenki nyert a közös kutatáson és kapcsolatépítésen. Másfél éven át jártak át egymáshoz a felek workshopokra, ahol tanulni igyekeztek egymástól – a miskolci átjárósok, ugye, a civilségben, az öntevékeny ötletelésben és hatékony megvalósításban rutinosabbak, a rozsnyói medzások pedig értelemszerűen jobban otthon vannak a múzeumi-intézményi struktúrában és effélékben (a magashegyi túrázásról nem is beszélve). Nagyon színes lett a november 28-i konferencia programja, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, ahol olyanokról volt szó, mint Népmobil és MoziMiskolc, azaz mit jelképezett, hogy a szocializmusban a családok melyik gépkocsitípust tudták megvásárolni (Trabitól Zsigán át Zápor Jóskáig), illetve milyen filmeket forgattak a mozi száz esztendeje alatt a borsodi megyeszékhelyen; és sok más hasonló izgalmas kérdésfelvetés előkerült. Amiként az október óta a Herman Ottó Múzeum Papszeren lévő épületében nyílt kiállításon is, amely a Buheráék társbérletben címet kapta, és egy elképzelt 1950-60-70-es évekbeli magyar nagyvárosi család mindennapjait igyekszik bemutatni, részben a tárgyi környezet (bútorok, tévékészülék, de még korabeli mintájú gyufásdobozok is), részben tablókon kihelyezett fotómontázsok segítségével.
Ugyanez a Buhera-anyag kerül fel egyébként, jelentősen kibővítve, a Conin projekt dokumentálására szolgáló weboldalra, a coninprojekt.org-ra, hogy webmúzeumként online is megtekinthető legyen a jövőben. A magyar-szlovák ipartörténeti-társadalomtörténeti kutatások nyomán íródott tanulmányokat is ide töltik fel a szerkesztők, mint ahogy az említett filmeket, képgalériákat, építészeti 3D-s rajzokat. Ez még sokáig látogatható, megtekinthető lesz számítógépen, tableten, mobiltelefonon.
