Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hallottál már a függőleges erdőkről? A klímaváltozás előrehaladtával egyre forróbak a nyarak.

Kutatók, építészek, várostervezők világszerte dolgoznak a városok hűtésére alkalmas módszerek kidolgozásán.

Megoldások után kutatva hallhattunk már a tetőcserepek fehérre festéséről, a fásításon keresztül egészen a párásító berendezések telepítéséig. De kísérleti fázisában van például a légkondicionáló hatású szélpark is – fogja csokorba a megoldási lehetőségeket a travelo.

Mi újság a fákkal és erdőkkel?

Szerepük óriási. De hallottál már a függőleges erdőkről? Szinte új építészeti stílusként is kezdhetjük értelmezni a zöld növényekkel gazdagon borított épületeket, amelyek leghíresebb példái az Stefano Boerri olasz építész nevéhez fűződő függőleges erdők.

A legnagyobb zöld homlokzattal rendelkező épület jelenleg a németországi Düsseldorfban található, az épület pedig nem más, mint a KII (Kö-Bogen 2) iroda- és üzletház.

Az épület falait  30 ezer gyertyánsövénnyel ültették be. Az adatok szerint így az épület képes annyi széndioxidot elnyelni, amennyit 80 nagy lombhullató fa. A sövény például megakadályozza hogy a kánikulában a homlokzat akár 70 fokra felmelegedjen, és felforrósítsa a környező levegőt. 

Persze ez a megoldás sok kertészeti munkával jár

A zöld felület ugyanakkor energiaátalakítóként is működik. Egy öntözőrendszer biztosítja a   a szükséges vizet és tápanyagot, maguk a növények pedig a leveleiken keresztül nedvességet juttatnak a levegőbe, ami hűsítő hatást eredményez. A levelek a szén-dioxid mellett megkötik a finom port is és oxigént termelnek.

Forrás: MTI, ubm-development.com