Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti választáson.

„Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt”

– az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy 

„a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.”

2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.

A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek.  Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.

Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.  A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

(forrás: mti, fotó: illusztráció, pixabay)