Az ősz végén, és a tél elején járunk, túl vagyunk az óraátállításon, változnak a látási- és az útviszonyok is.
Domokos Tibort, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának a titkárát kérdeztük arról, mire figyeljünk leginkább a közlekedésben.
– Nagyon fontos a láthatóság, ennek érdekében hívtuk életre a Látni és látszani kampányt, amely október közepén indult el és december negyedikéig tart – osztotta meg velünk Domokos Tibor. – Ennek keretében különböző rendezvényekkel igyekszünk felhívni a gyalogosok és a kerékpárosok, valamint a gépjárművezetők figyelmét a prevencióra.
Gyalog vagy kerékpárral
Megtudtuk, hogy a gyalogosok esetében a láthatóság okozza a legnagyobb problémát. A legtöbben ugyanis bele sem gondolnak abba, hogy jóval rövidebbek a nappalok és a különböző sötét, illetve fekete színű ruhákban a gépjárművezetők nem biztos, hogy észreveszik a gyalogosokat, illetve a kerékpárosokat.
Éppen ezért tartják fontosnak felhívni az emberek figyelmét arra, hogy viseljenek fehér vagy világos színű ruhákat a láthatóság érdekében. Míg egy sötétkék ruhába öltözött ember éjszaka 18 méterről vehető észre, addig egy világos vagy fehér ruhát viselő gyalogos már 150 méterről látható.
Ezért is fontos, hogy szerezzünk be apró foszforeszkáló eszközöket, amelyeket a ruházatra és a táskára is fel lehet ragasztani, illetve lámpát a kerékpárunkra lámpát, így messziről is biztosan észrevehetőek leszünk.
Domokos Tibor azt is elmondta, hogy a kerékpárosok hajlamosak elfeledkezni arról, hogy lakott területen kívül a láthatósági mellény viselete kötelező, pedig ennek az elhanyagolása számtalan baleset forrása. Hozzátette, hogy célszerű a sportboltokban olyan ruházatot vásárolni, amelyen láthatósági csík van, így az autós biztosan észreveszi a kerékpárost.
Kevés gáz, kevés fék
A másik fontos dolog amire nagyon fontos odafigyelni az az autók műszaki állapota és láthatósága. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy megfelelően működnek-e az izzók, a fékek és az abroncsok.
– Hazánkban az emberek az elmúlt évek enyhe telei után nincsenek felkészülve a téli vezetésre, és a nyári vezetési stílust viszik tovább – hívta fel a figyelmet a Balesetmegelőzési Bizottság titkára. – Ráadásul a gumiabroncsokat sem megfelelően választják meg. Azt szoktam mondani, hogy négy évszakos gumi nincs, tehát évszaknak megfelelően a nyári és a téli gumiszettet kell váltogatni. Télen ugyanis a nyári gumi összetétele megváltozik és nem megfelelő a tapadása. A téli gumi bordázata viszont növeli a tapadási felületet, ugyanis a bordázata kivezeti a vizet a gumiabroncs alól és növeli a tapadást.
Ez főleg olyan időjárási körülmények között fontos, mint amikor a köd lecsapódik, hártyát képez az aszfalton, és ettől az olyan lesz, mint a korcsolyapálya. Sokan azt hiszik, hogy a vezetési rutin majd segít megoldani egy-egy hasonló szituációt, pedig a lakosság harminc százaléka csak arra használja az autót, hogy eljusson a munkahelyére, illetve onnan haza. Ők nem nevezhetők rutinos vezetőknek. Ugyanis akkor számít valaki rutinos vezetőnek, ha több országban és minden évszakban vezetett már egymástól különböző útszakaszokon és időjárási körülmények között.
– Sok baleset a hirtelen fékezés következménye – emelte ki Domokos Tibor. – Ilyenkor jelentkezik az úgynevezett szánkó szindróma. Hiába van ugyanis ABS az autóban, a féktávolságot nem képes csökkenteni. Minél gyorsabban haladunk, annál inkább nő a féktávolság. Amennyiben ezt nem tartjuk be, különösen télen, amikor a gumi nem tud úgy tapadni az aszfalthoz, akkor hiába fékezünk, az autó nem áll meg, csúszik tovább az úton. Amíg nyáron, a száraz úton az autó bizonyos sebességnél fékezéskor 35 méteren áll meg, akkor télen, a nedves, csúszós úton ugyanannál a sebességnél a fékút akár 50 méterre is megnőhet.
Éppen ezért fontos a prevenció, amellyel azt szeretnék elérni, hogy tudatosuljon mindenkiben, ha beül a volán mögé, emberi életekért lesz felelős. Nem csak a sajátjáért, hanem a többi közlekedő életéért is. A balesetek ugyanis nem válogatnak, legyen szó gyerekekről, felnőttekről vagy idős emberekről. Ezért van szükség arra, hogy az emberek gondolkodása megváltozzon. Sokan bele sem gondolnak, hogy nem csak mások lehetnek a balesetek okozói, hanem mi magunk is.
– Pedig az emberi lélek nehezen viseli, ha például elgázolunk valakit és az illető meghal vagy tartós sérülést szenved – hangsúlyozta Domokos Tibor. – Ezt a traumát nem lehet kiheverni, a múltat pedig nem lehet megváltoztatni. Azok a szerencsés emberek, akik részesei voltak súlyos balesetnek és túlélték, már másképp gondolkoznak és sokkal óvatosabban vezetnek. Viszont az lenne az igazi, ha nem a saját kárunkon tanulnánk.
/Nyitókép: Novák Krisztina/
