Az ősi pásztorság ezeréves jelképe gyűjtőfogalom. A mívesen faragott, hagyományos módon készült ostorok – Szőke Péter népi iparművész kezemunkái – az egész világot bejárták. Sajtóhírek szerint ő volt az aki, hamvaiból támasztotta fel ezt a népművészeti alkotást. A pásztorművészet jelképét az ikonikus kondorosi csárda előtt mutatták be a napokban.
A fogalom több fajtát takar
A karikás ostor közé tartozik a kis-sárréti, a bihari kötésű vagy hortobágyi kötésű karikás ostor
– nyilatkozta az M1-nek Puju János, a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagja. A pásztorok egykori használati tárgyával bekerültünk a magyar hungarikumok sorába, és erre mérhetetlenül büszkék vagyunk!
A puszták világából szinte teljesen eltűnt.
Szőke Péter első ostorát Szabó Gábor hortobágyi csikósnál készítette még 1999-ben, míg egyszer egy 1920-30-as évekből származó karikás ostor egy régiségkereskedőtől hozzá került.
Nem mind ugyanolyan
A Hortobágyon negyvennyolc „pillangót” kötöznek az ostor nyelére, a Kis-sárrét pásztorai 150–260-at. A karikás ostor a pásztorok jelképe volt.
Vállukon hordták, nem rakták táskába, földre.
Most van esély arra, hogy az örökkévalónak is megmarad!
