83 éves korában meghalt Gene Wilder. Az amerikai színész, rendező és forgatókönyvíró régóta Alzheimer-kórban szenvedett. Halálhírét családja jelentette be.
1961 és 2015 között 37 mozi és TV-filmben játszott. 1967-ben feltűnt a Bonnie és Clyde című Arthur Penn klasszikusban, majd Mel Brooks oldalán lett világsztár, aki a Producerek (1967), A fényes nyergek (1974) és az Ifjú Frankenstein (1974) című komédiákban is a főszerepet adta neki, ezzel világsztárrá avanzsálta az ifjú komikust.
A nyugati félteke Willy Wonkaként emlékezik rá, amely az egykori vasfüggöny mögött méltatlanul nélkülözött mestermű, a Willy Wonka és a csokoládégyár (1971) kulcskaraktere. A film forgatókönyvét saját mesekönyve alapján a kommunista világból szintén száműzött mester, Roald Dahl írta.
Wilder 1972-ben komédiázott Woody Allen Amit tudni akarsz a szexről… című szösszenetében, 1975-ben saját magát rendezte a Sherlock Holmes okosabb bátyjának kalandjaiban, majd 1976-ban első alkalommal játszott nyerő párost a fekete fenoménnal, Richard Pryorral, a Száguldás Gyilkosságokkal című akció vígjátékban.
Ez egy nagy barátság kezdete volt (mint a Casablancában 🙂 ) amely csak a mozivásznon működött, mert a két színész a valóságban nem voltak valami nagy haverok. Ez a hűvös kapcsolat azonban mit sem látszott a vásznon, ahonnan 1980-ban a Dutyi Diliben, 1989-ben a Vaklármában, végül 1991-ben a Folt a zsákját című vígjátékokban nevettettek le a nagyérdeműre.
Wilder több alkalommal is rendezte önmagát, 1975 után másodszor 1977-ben, a A világ legnagyobb hősszerelmese, majd utoljára 1986-ban a Nászéjszaka kísértetekkel című alkotásokban.
1979-ben a fiatal Harrison Ford oldalán játszotta a címszereplőt a Rabbi a vadnyugaton című Robert Aldrich westernben.
https://www.youtube.com/watch?v=q9EySCBPodM
1982-ben eljátszotta a főszerepet a színész-rendező kolléga, Sidney Poitier kém-komédiájába, a Ki kém, ki nem kémben.
https://www.youtube.com/watch?v=lPtRLU5XmKk
Utolsó nagy filmje A piros ruhás nő volt, 1984-ben, ahol a sexy Kelly LeBrocknak csapta a szelet, kicsit félénken.
Életében kétszer jelölték Oscarra. Első alkalommal forgatókönyv íróként (Producerek, 1967), majd a legjobb férfi színész kategóriában (Ifjú Frankenstein, 1974).
2003-ban, egyik utolsó szerepéért a Will & Grace TV-sorozat vendég színészeként Emmy-díjban részesült (legjobb vendég színész kategóriában). 
Fanyar, egyértelmű, abszurd humorával a világon mindenhol szerették és tisztelték. Emlékét minden filmbarát örökké megőrzi.
Lichtenstein Raymond
filmesztéta
