Hajós Alfréd a Rudas fürdő 25 m-es kismedencéjében készült fel az első újkori olimpiára 1896-ban. Minden reggel nyitás előtt keményen edzett a görögországi sporteseményre.
„Csak léha emberek sportolnak”
Az elsőéves építészhallgató eltitkolta, hogy sportol, de kénytelen volt négy hét szabadságot kért a dékántól, aki majdnem eltanácsolta az egyetemről: „Csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniuk kellene. Az ivás, a kártya, a tánc meg a sport sohasem vezet jóra!”
Édesapja halála vezette a víz felé
13 éves volt, amikor apja munka közben megcsúszott a pallón, a Dunába zuhant, és belefulladt az erős sodrású folyóba. Bár halálfélelme lett a víztől, ekkor mégis úgy döntött, hogy megtanul tökéletesen úszni.
Matrózoktól tanulta a nyerő úszótechnikát
A Duna vizében szerb hajósok tanították később úszni. Tőlük sajátította el az ún. „matróz tempót”, ami a mai gyorsúszás őse, ezzel tudott nyerni, mivel az athéni olimpián a vetélytársak többsége mellúszó technikával küzdött a hullámokkal.
Az első magyar olimpiai bajnok!
A hullámzó vízben sokat segített neki ez a technika, amelyben a mai gyorsúszás kéztempóját párosította a pillangóúszáséhoz hasonló lábtempóval. A rajtpisztoly eldördülésétől kezdve végig vezetett és 1:22,2 perces idővel megszerezte Magyarország első olimpiai bajnoki címét.
A megállított és lecserélt himnusz
A katonazenekar elkezdte játszani a bajnok országának himnuszát: az osztrák császári himnuszt. A jelen lévő magyarok ezt azonnal leállíttatták, és a hat sportoló a süvítő szélben társa tiszteletére elénekelte a magyar himnuszt.
A magyar delfin
A ceremónia után rögtön kezdődött az 1200 méteres verseny. A start után, a hullámzó tengeren úgy érezte, eltévedt, senkit sem látott maga körül. Csak a part mellett hallotta meg, mit kiabál a sokezres tömeg: „Éljen Magyarország!” Több mint 60 méterrel előzte meg a második helyezettet, így megszerezte második bajnoki címét. A trónörökös felkiáltott: „Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!” Másnap már a „Magyar Delfinként” emlegették.
A rögtönzött válasz
Híre a görög királyhoz is eljutott, aki az olimpiát záró fogadáson külön elbeszélgetett vele. Hajósnak itt is nagy sikere lett, az uralkodónak arra a kérdésére, hogy „hol tanult meg ilyen jól úszni?”, németül azt válaszolta: „A vízben, felség.”
Professzora végül elismerte
Hazatérése után néhány napja volt csak a szigorlatig, ezért éjjel-nappal tanult. A vizsgán minden kérdésre jól válaszolt. Végül a tanár felállt és két kézzel rázta meg Hajós kezét, majd a jelenlévők előtt gratulált neki. „Szívből kívánom, hogy a hivatása területén is olyan sikereket könyveljen el, mint amilyenek athéni győzelmei voltak.”
Hivatásában is sikeres lett
Hajós Alfréd építészként is maradandót alkotott: a klasszicista futball-stadion tervével ezüstérmes lett az 1924-es olimpiai játékokon művészeti kategóriában. Egy másik általa tervezett épület a debreceni Arany Bika szálló. És persze a legismertebb alkotás, a ma már a nevét viselő sportuszoda.
