Vajon meghozzák-e a jó időt? Bár panaszkodni nincs okunk, hiszen a tavasz sokszor mutatta már kedves arcát. Ugyan jelenleg kissé hűvösebbek a napok. Sándor, József és Benedek, a hiedelem szerint zsákban hozza a meleget. Ezekre a napokra nagyon sok népi hagyomány vonatkozik. A megfigyelések nagyon fontosak a mezőgazdasági munkálatokban, hosszú ideje fontos dátumokat hordoznak.

Március 18. Sándor napja

A néphit szerint Sándor napja az első meleghozó nap. Emiatt sok helyen ezen a napon vetették el a zabot és az árpát, sőt a fehérbabot is. Úgy vélték, ekkor lesz igazán jó a termés.

Március 19. József napja

Ez a nap bővelkedik a legtöbb hagyományban a három közül. Erre a napra várják vissza a gólyákat és a fecskéket, de a méheket is ekkor eresztik ki. A tavasz kezdete miatt nagyon sok terményjóslás is kötődik ehhez a naphoz. 

Azt gondolták, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is, ha pedig szivárvány volt látható az égen, abból arra következtettek, hogy jó lesz a búzatermés.

Az Alföldön tovább is gondolták a szivárvány látványát. Ha a sárga sáv széles volt, akkor jó búzatermés, ha a piros sáv volt széles, akkor bőséges bortermés volt várható.

Ha Sándor, József és Benedek meleg időt hoz, akkor jó lesz a termés. 

A bukovinai magyarok munkatilalommal ünnepelték ezt a napot, Szlavóniában viszont úgy tartották, hogy József napkor mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell húznia.   Dunaszerdahelyen az iparosok ünnepe volt ez, amikor is a céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

Úgy vélik, ha ezen a napon megszólalnak a madarak, az csakis azért lehet, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot". 

A Mura-vidéken úgy mondták, amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor is. Göcsejben ezen a napon hajtották ki először a marhákat a legelőre. 

Jelenleg éjszakára akár mínuszokat is jelez a meteorológia, napközben viszont 10-16 fokot mutatnak.

(fotó: illusztráció, pixabay)