A bíróság megállapítja, hogy a kérelmezők által kezdeményezett 2022. január 31. napjának 8:00 óra és 10:00 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű.
Ez áll feketén-fehéren a Fővárosi Törvényszék január 28-i határozatában, a történet azonban mégsem ennyire egyértelmű.
A döntést ugyanis a felek vagy elfogadják, vagy fellebbeznek. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már jelezte: elfogadják – és erre kérik a minisztériumot is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében arról ugyan nem ír, hogy elfogadja-e a bírósági döntést, vagy fellebbezni fog, viszont sejteti, hogy hétfőig nem fog pontot tenni az ügy végére
„A bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk” – olvasható a közleményükben.
Miért állítja a minisztérium, hogy törvényellenes a sztrájk?
A Fővárosi Törvényszék határozata elérhető, így aki 26 oldalas dokumentumot végig olvassa, az részletesen is megismerheti az indoklást. Ebből elsőként az derül ki, hogy a minisztérium a pandémia miatt tekinti törvényellenesnek a sztrájkot.
Indoklásukban ugyanis azt írják, hogy "a gyerekfelügyelet ideje alatt az osztályközösségek átszervezése, a nem megszokott csoportbontás szerinti tagolása nem tudja garantálni a járványügyi védekezési feltételek fenntartását, a gyermekfelügyeletben bekövetkező indokolatlan változtatás önmagában fokozhatja a járvány terjedésének kockázatát, amely tény már önmagában jogellenessé teszi a veszélyhelyzet idejére meghirdetett sztrájkot.
A bíróság ezzel szemben azt állapította meg: "a kétórás figyelmeztető sztrájk alatt az esetleges csoportbontás nem jelent közvetlenebb és súlyosabb veszélyt, mint a gyermekek szünetekben történő érintkezése. A kérelmezett által megjelölt járvány terjedésére utaló kockázatok tehát jelen vannak akkor is, ha a sztrájk nem került megtartásra"
Ismerve a hazai bírósági gyakorlatot, ha a gyerekek a sztrájk alatt nem keverednek a különböző iskolák között, és az elégséges szolgáltatást minden intézmény a saját területén oldja meg, meglepő volna, ha másodfokon mást állapítanának meg.
A PSZ és a PDSZ már tavaly bejelentette azt is, hogy ha a kormány nem teljesíti a követelésüket, akkor március 16-tól határozatlan ideig sztrájkolni fognak. Miután a magyar jog lehetőséget ad arra, hogy a tárgyalások során is egy alkalommal, két órás figyelmezetető sztrájkkal nyomatékosítsák követeléseiket a dolgozók – a szakszervezetek akkor ennek az időpontját is megjelölték: 2022. január 31. reggel 8 és délelőtt 10 óra között. A dokumentumok azt is rögzítették: a felek között a bírósági tárgyalás is elindult 2021-ben, a sztrájk egyik feltétele ugyanis, hogy a feleknek meg kell egyezniük a szüskéges és elégséges szolgáltatásokban. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróság hozza meg a döntést. A beadott kérelmekhez viszont a bíróság tartalmi és formai okok miatt is többször hiánypótlást kért, így hiába indult el december 21-én a folyamat, a lehetséges fellebbezések miatt még most is van hová fordulni jogorvoslatért.
Mit állapított meg a bíróság a tárgyalásról?
"A csatolt iratok alapján az volt megállapítható, hogy a kérelmezők (szakszervezet) az egyeztetések során fokozatosan bővítették az ajánlott szolgáltatások mértékét, míg a kérelmezett (minisztérium) mindvégig ragaszkodott az első ajánlatához, mely nem felel meg a kölcsönös együttműködés elvének. A bíróság álláspontja szerint a kérelmezett (minisztérium) ajánlata, miszerint a felügyelet mellett az órák 50 %-t is meg kell tartani semmi nem indokolja ugyanis, hogy a 2 órás határozott idejű sztrájk esetében a még elégséges szolgáltatás mértéke ilyen magas szinten kerüljön megállapításra, ez lényegében azt jelentené, hogy egy tanórán, azaz 45 percben marad el az oktatás, minden egyéb szolgáltatás biztosítása mellett."
Megrekedtek a tárgyalások
Pár évvel ezelőtt, amikor az Audi győri dolgozói majd egy héten át sztrájkoltak, a munkabeszüntetést megelőzően és a sztrájk alatt is folyamatosan jöttek az információk arról, hogy melyik félnek mi az ajánlata. Esetünkben a felek a bírósági határozat alapján megállapítható, hogy eddig nem folytattak intenzív megbeszéléseket.
- 2021. október 13.
- 2021. november 1.
- 2021. november 18.
- 2021. december 1.
- 2021. december 15.
Az anyagi követelések mellett egy sarkalatos pontja a tárgyalásnak: mi legyen az oltatlan pedagógusokkal. A kormány ugyanis még novemberben döntött úgy, hogy januártól nem dolgozhatnak azok a pedagógusok, akik nem vették fel az első két oltást. Bár arányaiban alig 1-2%-a döntött így a tanároknak, azaz a legtöbb ágazathoz képest jóval magasabb az átoltottság, a rendelet nem változott, így ezreknek kellett fizetés nélküli szabadságra menni.
Hasonlóan jártak volna a rendőrök is, ám éppen a héten jelent meg, hogy további 3 hónap haladékot kapnak a fegyveres testületek egyes dolgozói, hogy jelentkezzenek az oltópontokon, azaz nekik most mégsem kell január 31-el fizetés nélküli szabadságra menni, ahogy az oltatlan tanároknak január 2-től ezt a törvény előírja (kivéve az egyházi és alapítványi iskoláknál, hiszen ott az egyház közösség vezetője illetve a kuratórium dönt, hogy előírja-e a kötelkező oltást)
Mi történik most?
Nyilvánvaló, hogy lesznek olyan iskolák, ahol sztrájkolni fognak a tanárok, és lesznek olyanok is, ahol a fenntartótól kapott információk alapján mégsem fognak sztrájkolni. Ahol lesz sztrájk ott gyermekfelügyeletet tartanak, ahol nem, ott rendben megy majd a tanítás. A két szakszervezet szerint jószándékúan járnak el, ha az első fokú bírósági ítélet alapján megtartják a sztrájkot, azzal ugyanis, hogy a kormány az utolsó pillanatig kivár elsősorban a szülőket hozza nehéz helyzetbe, mert nem tudtak időben tájékozódni, hogy hétfőn lesz-e tanítás az első két órában vagy nem. A minisztérium ugyanakkor továbbra is azza érvel, hogy a sztrájk hétfőn törvényellenes. Csak ők önthetnek tiszta vizet a pohárba, méghozzá azzal, ha bejelentik, hogy elfogadják a bírósági döntést.
Erre hétfő reggel 8-ig még van lehetőség, ha ezt megteszik, ez lenne az első gesztus részükről, a tárgyalások során.
