Lehet, hogy sokba kerül, és kockázatos, nem megtérülő fejlesztéseket igényel, de még így is fontos a jelenlét – leginkább így foglalható össze a nemzetközi példák alapján, hogyan viszonyulnak a márkák a metaverzumhoz. A szereplőket jelenleg így főleg a FOMO hajtja, de már megvalósult több olyan fejlesztés vagy projekt, amelyeknek továbbgondolt verziói velünk maradhatnak.

Az egyik leghamarabb az NFT/metaverzum vonatra felkapaszkodó terület a divatipar volt, hiszen sok vevő ölni tudna egy-egy exkluzív termékért egy-egy márkától. A Benetton például úgy oldotta meg ezt a feladatot, hogy létrehoztak egy digitális boltot, ahol a résztvevők nem közvetlenül vásárolhattak, hanem játékokon keresztül szerezhettek értékes QR-kódokat. Ezeket a kódokat aztán már a hagyományos boltokban válthatták be.
A Gucci sem direkt, metaverzumon belüli vásárlásokra épített a Robloxban megvalósuló Gucci Gardenben. A virtuális túra résztvevői üres lappal, azaz „meztelen” próbababaként érkeztek meg a Gucci kertjébe, ahol aztán a különböző kiállítótereket bejárva saját magukat öltöztethették  fel egyedi ruhákba.

Alapításának 200. évfordulóját egy metaverzumjátékkal ünnepelte a Louis Vuitton. A márka a játékban nemcsak  a Louis Vuitton történetét mutatta be, de nagy értékű NFT-ket helyezett el a virtuális terekben. Ebben a kollekcióban olyan tokenek is szerepeltek, amelyek Beeple-től, az egyik legismertebb digitális művésztől származtak, akinek egyik művéért nemrég 69,3 millió dollárt fizettek a Christie’s aukcióján.
A Burberry a Louis Vuittonhoz hasonlóan egy játékban helyezte el termékeit. A divatmárka a Honor of Kings felületével állapodott meg a projekthez, és Burberry ruhadarabokat tett elérhetővé a gamerek számára. A rajongók emellett a „rendes” Burberry boltokban is hozzájuthattak a játékban használt termékekhez.
A Nike akvizícióval lépett előre ezen a területen, hiszen a cég még decemberben jelentette be, hogy megvásárolja a kulturális értékkel is bíró NFT-k gyártására szakosodott RTFKT vállalatot. Utóbbi cég fiatal tervezőket kér fel digitális sneakerek létrehozására: ha azt hinnéd, ennek a terméknek nincs akkora piaca, akkor elég annyit tudnod, hogy 6 perc alatt 3,1 millió dollárért kelt el az egyik limitált sneakerkollekció.
A márkázott megoldásokra mindig vevő Fortnite-tal társult a Balenciaga is egy digitális bolt felállításához. A játékosok ebben az aktivizációban nemcsak a divatház egyedi tartozékait ölthették magukra, de a márka arra is figyelt, hogy
a fizikai boltokban is megvásárolhatóak legyenek a Fortnite-kollekció darabjai.

Van olyan márka is, amelynek szinte kötelező a metaverzumban építkeznie, mert leginkább ott érheti el elsődleges célcsoportját. A nagyrészt 13–35 év közöttiekre célzó Vans pont ezért egy virtuális skate-parkot épített a Robloxban, ahol a játékosok új trükkök tanulásával juthatnak pontokhoz, majd ezek beváltásával egyre menőbb avatart hozhatnak létre a parkban. A virtuális helyszínre a Wall Street Journal 2021 végén megjelent cikke alapján 48 millióan látogattak már el, a Vans pedig már azon ügyködik, hogy a parkban fizikai ruhadarabokat is lehessen vásárolni a közeljövőben.
Az egyik legadekvátabb terület a metaverzum térhódítására a technológiai újításokra mindig is nyitott filmipar lehet, hiszen az iparág korábban a virtuális valósággal is az elsők között kísérletezett.
A Warner Bros. stúdió például egyik mozifilmje promóciójában használta a metaverzumot. 2021 nyarán mutatták be a Washington Heights negyedben játszódó New York peremén című musicalt, amelynek premierjéhez kapcsolódóan a stúdió egy virtuális partit rendezett a Roblox felületén, a negyedre jellemző autentikus környezettel, táncoktatással és további interaktív elemekkel.
A Fox eggyel tovább lépett ennél, és egy olyan animációs sorozatot fejleszt, amely már eleve az NFT-piacot és a metaverzumot célozza. A Rick and Morty showrunnerétől, Dan Harmontól érkező Kapropolis esetében a rajongók blokklánc-alapú valutával és NFT-vel fizethetnek exkluzív, a sorozathoz kapcsolódó tartalmakért, extrákért. 

A Verizon a legutóbbi Super Bowl előtt a Fortnite-ban hozta létre a döntő helyszínéül szolgáló stadion mását, és több amerikaifutball-sztárnak is fizetett azért, hogy egymással játsszanak a metaverzumban. Ezeket a meccseket aztán Twitteren és Twitchen közvetítették. Diego Scotti, a Verizon marketingigazgatója szerint 40 millió embert értek el az akcióval 7 nap alatt, és azt is hozzátette, cégen belül úgy vélik, a metaverzum lehetőségei már egy Super Bowl-reklám elérésével és hatásával vetekszenek.
A Facebook egyik nagy riválisa, a TikTokot tulajdonló ByteDance kínosan ügyel arra, hogy ne metaverzumnak hívja az egyelőre béta-verzióban létező, Party Island munkanéven futó fejlesztését. Mindezt úgy, hogy a bulisziget terve miden ponton a metaverzum kritériumainak felel meg: a felhasználók a tervek szerint saját avatarokat építhetnek, csetelhetnek egymással és valós eseményeket szervezhetnek a felület segítségével. A ByteDance olyannyira nem viccel a metaverzummal, hogy 1,6 milliárd dollárért megvásárolták a VR-head-seteket gyártó Pico céget, hogy amint igazán beindul a metaverzumbuli, a cégnek ellátási problémái se legyenek hardverfronton.