2017.10.24 10:29Ma Salamon nap van.
Tűzvarázs bérlet III.

Tűzvarázs bérlet III.

Térkép betöltése...

Időpont
2017.12.04 -
19:00 - 21:00

Helyszín
MKK Művészetek Háza

Kategóriák


Tűzvarázs III.

  1. december 4. (hétfő) 19.00

Művészetek Háza

 

Johannes Brahms: Tragikus nyitány, Op. 81

Robert Schumann: a-moll zongoraverseny, Op. 54

Johannes Brahms – Arnold Schönberg: g-moll zongoranégyes, Op. 25

Miskolci Szimfonikus Zenekar

Zongora: Leon Bernsdorf

Vezényel: Gál Tamás

 

 

Eredetileg még 2016 novemberére terveztük Johannes Brahms g-moll zongoranégyesének előadását Arnold Schönberg nagyzenekari átiratában, ám a különleges verzió betanulása és megszólaltatása a zenekar közbejött párizsi koncertútja miatt maradt el végül.

A négytételes műről nekünk valószínűleg a magyaros finálé jut eszünkbe elsőként. Brahms igen fiatalon elszegődött a miskolci születésű, s a szabadságharc után nyugatra emigrált Reményi Ede zongorakísérőjéül, akinek jóvoltából nyomban a magyar zene bűvkörébe került, s a kötődést nem sokkal később Joachim Józsefhez fűződő barátsága is megerősítette. Arnold Schönbergnek már kezdő zeneszerzőként Brahms volt az egyik ideálja, majd amerikai évei alatt ‒ Otto Klemperer karmester ösztönzésére ‒ nagyzenekarra hangszerelte meg a g-moll zongoranégyest. Színpompás átirata révén, mondhatni, egy „új Brahms-szimfóniával” ajándékozta meg a világot.

Brahms eredetileg is zenekarra írt művei között két koncertnyitány található: ezek egymás testvérdarabjai, sőt ellentétpárjai. Egyik az Akadémiai ünnepi, másik a Tragikus nyitány. Gyakorlatilag egyidejűleg keletkeztek (1880), s az előbbi humorát az utóbbi sötétebb tónusa ellensúlyozza: „az egyik csupa könny, a másik csupa nevetés” ‒ írta róluk maga a komponista. Ám a szerzői „tragikus” minősítés nem jelent egyoldalúságot a mű karaktereit illetően: a zenének legalább ugyanannyira sajátja a hamisítatlanul brahmsi, férfias pátosz, hősies kitárulkozás. A személyes vallomás erejével áthevítve.

Személyes vallomásosság tekintetében pedig aligha szárnyalhatóak túl azok a darabok, amelyeket a fiatal Brahms atyai pártfogója komponált. Robert Schumann zongoraköltészete maga az életre kelt, szabad romantikus fantázia – szeszélyes fellángolásaival, az intim líra páratlan gazdagságával, s elburkolt „üzeneteivel” a dallamhangok mögött. Az a-moll zongoraverseny esetében ide tartozik felesége, Clara (olaszosan: „Chiara”) nevének zenei motívummá formálása is (a név hangokkal helyettesíthető betűi révén: C-h-a-a). A míves zongoraszólamot a német Leon Bernsdorf, a 2016. évi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny III. helyezettje tolmácsolja a decemberi estén.